Írtam neked a turistamozgalom múltjáról; most a jelenjéről, a ma turistamozgalmáról, és a mozgalom jövőjéről írok; mai levelem nem egyéb, mint rendszerbe szedése annak, amit nagy részben már úgyis tudsz!
A mai turistaság középarányosa a hegymászásnak és a weekend-nek. Szabadtéri sport, melyben a természet szerette és kultusza játssza a vezető szerepet.
A mai turista vagy hegymászó, vagy kiránduló és nem „kiránduló!! - vagy túrasíelő, vagy szabadevezős, de mindenesetre turista az, aki ezek egyikét, bármelyiket a szabad természet szeretetétől indíttatva űzi.
A mai turistaság tehát több, lényegesen több mint az, amit a régiek értettek a fogalom alatt.
A fogalom bővülése hozta magával a turistaság hatalmas fellendülését és fellendülése építette ki azt a nagy szervezetet, melyet ma magáénak mondhat a mozgalom. A külföld mozgalmával most nem foglalkozom, mint ahogy nem is lehet egyforma elbírálás alá venni a magyar mozgalommal. A magyar turistamozgalom a Szövetségen és annak körülbelül hatvan tagegyesületén keresztül 30.000 embert vall hat magáénak. Harmincezer ember, aki vasárnaponként szórakozását, pihenését a szabad természetben keresi.
Természetes, hogy ennek a harmincezer embernek közös szempontjaik és közös érdekeik vannak. Ezeknek az embereknek a természet járásától eltekintve is közös a lelkiviláguk és társaságukat is turisták körében keresik. Ez a tény alakította meg az egyesületeket és az egyesületek hozták létre a Magyar Turista Szövetséget, mely legfőbb fóruma, hivatalos képviselete és harcos szerve a magyar turistatábornak.
A mai mozgalom még nem érte el azt a fokot, melyen meg lehetne állani.
A turistaság a tömegek szemében ma még sokkal inkább vasárnapi szórakozás, mintsem hogy komoly, öntudatos és jövőbe látó mozgalomról lehetne beszélni. Akik most a természetet járják, azoknak túlnyomóan nagy része még csak érzi a turistaság lényegét, de sejtelme sincs arról, hogy ő a jövő legnagyobb mozgalmának útjára tért.
A természet elől a városokba menekült ember ma még csak azt érzi, hogy a piszkos, egészségtelen, szennyet és bűnt termelő városi életből jól esik kirándulni egy-egy napra valahová, ahol csend, nyugalom van, egyszerűség és természetesség; a kínosan egyenesre gyalult utcák után jól esik neki a hegyi utak fárasztó kanyargása és élvezni tudja a kényszerű rabot után az önként vállalt egészséges fáradtságot. Ma még csak érzi, hagy ez jó, de tudni még nem tudja, hogy az emberiség megváltásának munkájában vesz részt.
És a turistamozgalom vezetői magukkal hozták az egyénnek ezt az öntudathiányát. Félénkek, csendesek, könnyen lemondók és - nem bővelkednek nagylátkörű és nagyvonalú tervekben és elgondo1ásokban. Minden energiájukat az adminisztrálásba fektetik; adminisztrálják, vezetik és számon tartják a meglevőt, - minden elismerés nekik! - de elfelejtik útját egyengetni a jövőnek.
És ez a ma turistamozgalmának az egyetlen bűne!
A jövő turistamozgalmának egyetlen szerencséje az, hogy ez a hatalmas és társadalmi berendezkedést megmozgató mozgalom útjában nem igen fog kitaposott utakat keresni; a jövő turistaság mögött ott áll a természettől elvonatkozott ember örök vágya a természet után; ez a vágy nagyon erős, mindinkább erősebb lesz és ez fogja mega1apozni a mozgalom jövőjét.
A levegő, a napfény, az egészséges mozgás létalapja a jövő társadalmának; az ember asszimiláló képessége meg fogja találni az utat az egészség felé és ez az út a turistaságon vezet keresztül.
A mai turistaság kinövéseirő1 írtál meg egyet-mást legutóbbi leveledben.
- Igen barátom! – azok is vannak. De azok egyenesen következnek abból, amit az előbb mondottam: a ma turistája még nagyon öntudatlan.
Akinek szórakozás, akinek csak időtöltés a kirándulás, attól ne várd el azt, hogy megbecsülje a természet imádni való csendjét és ne várd azt tőle, hogy értékelni fogja a természet valódi kincseit!
Igen! - ma még vannak, akik az erdőkben nem méltók a turista névre és vannak, akik idehaza is inkább társadalmi fontosságot tulajdonítanak turista mivoltuknak.
Ne aggódj! Nem baj! A turistaság ki fogja vetni magából az oda nem valókat és ha százan és ezren maradnak el, jönni fog helyettük ezer és tízezer! Nem kell kétségbe esni; a városok termelik a turistákat, az erdők pedig turistává nevelik a városi embert.
A jövő turistamozgalma több, szebb és értékesebb lesz, mint a mai!